|
A forradalomról, hazugságok nélkül
Kitüntetések és megemlékezések az
ünnepen
|
|
|
Ajánlja a cikket? |
|
| 2004-10-25 |
|
| |
|
Ma a
szegénységet kell legyőzni, nem kell tehát egymásból ellenséget
faragnunk – hangzott el október 23-án Szegeden. Megyeszerte ünnepi
megemlékezéssel, Szentesen, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen
díszközgyűléssel is tisztelegtek a forradalom hősei előtt.
|
|
|
|
Fotó: Schmidt
Andrea | Szegeden
Göncz
Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter
mondott ünnepi beszédet Szegeden, a Nagy Imre-szobornál az 1956-os
forradalom és szabadságharc 48. évfordulója alkalmából.
–
1956 minden szabadságszerető és összefogásra kész emberé, senki sem
sajátíthatja ki – hívta föl a figyelmet a miniszter. Idézte
édesapját, a volt köztársasági elnököt, Göncz Árpádot, aki azt írta:
„Ma is harcban állunk, ám ma a legnagyobb ellenség az elszegényedés,
nem kell tehát egymásból ellenséget faragnunk." – A piacgazdaság, a
modern állam motorja csak akkor igazi érték, ha mindenki számára
azonos esélyeket teremt az induláshoz. Sokak szerint az
esélyegyenlőség utópia. De 1956. október 22-én a szabadság és az
összefogás is utópia volt, 23-án azonban már valóság – mondta
szombaton Göncz Kinga a Nagy
Imre-szobornál.
Szentesen
Nemzeti
ünnepünk előestéjén koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött
megemlékezést tartottak a polgári körök a szentesi református
nagytemplom melletti kopjafánál. Sokan rótták le kegyeletüket 1956
hősei előtt. Az ünnepség szónoka, Demeter Ervin országgyűlési
képviselő azt hangoztatta, hogy az októberi forradalom résztvevői
léket ütöttek a zsarnokság hajóján, beverték a kommunizmusba az első
koporsószöget. Az ellenzéki politikus szerint a 21. század nemcsak a
remény, hanem a beteljesült álmok százada is lesz, ám ehhez
összefogásra van szükség.
A főtéri zászlófelvonással és a
református nagytemplom melletti kopjafa megkoszorúzásával kezdődött
szombaton délelőtt a városi ünnepség. A polgármesteri hivatal
dísztermében Szűcs Lajos alpolgármester idézte fel az 1956-os
forradalom történéseit, hozzátéve: a harc ma sem könnyebb, de a
körülmények kedvezőbbek. Szerinte mégis türelemre van szükség ahhoz,
hogy a feszültségektől terhes mindennapokon reménykedjünk a jövőben.
A hagyományoknak megfelelően az ünnepi alkalomból nyújtotta át
Szirbik Imre polgármester a kitüntetéseket. A képviselő-testület
döntése szerint a város díszpolgára lett Horváth István
mérnök-közgazdász, a Legrand Rt. volt vezérigazgatója, akinek
érdemeit Szeri István, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke
méltatta. A Városért nevű emlékérmet kapta: Fári Istvánné tanár a
pedagógiai munkásságáért, Ferwagner Péter ügyvezető igazgató a
vízszolgáltatás fejlesztéséért, dr. Gombos Gyula főorvos a beteg
emberek szolgálatáért, Tímár Ferenc mérnök-tanár Szentes
informatikai rendszerének kiépítéséért, Gáspár Sándor színművész
kiemelkedő alakításaiért és a Faur Zoltán elnök vezette cigány
kisebbségi önkormányzat az érdekképviseleti
tevékenységéért.
Csongrádon
Szombaton
a városháza dísztermében délelőtt 10-kor kezdődött az ünnepi
önkormányzati ülés, amelyen Bedő Tamás polgármester kihirdette: a
testület díszpolgári címet adományozott néhai dr. Tari Gábor
baleseti és plasztikai sebészfőorvosnak, Pro Urbe – Csongrád
kitüntetést a Masterfoods Kft.-nek, Molnár Józsefnek, a város
nyugalmazott polgármesterének és Tóth Béla Csongrádon élő-alkotó
szobrászművésznek.
Egyéb önkormányzati díjakat 8-an vettek
át. Ezt követően városi ünnepségen emlékeztek a 48 éve történt
világtörténelmi eseményre, az 56-os forradalomra és szabadságharcra.
A Politikai Foglyok Országos Szövetsége Csongrádi Szervezetének
tagjai meggyújtották az emelvény előtti gyertyát és emlékeztek
azokra, akik már nem lehetnek jelen az ünnepségen. Vincze László
országgyűlési képviselő beszédét a francia Albert Camus írásából
vett idézettel kezdte: „A legázolt és bilincsbe vert Magyarország
többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik más nép az
elmúlt 20 esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse
a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar
vérnek kellett elhullania..." Az ünnepség után többen megkoszorúzták
a városháza falán lévő 56-os emléktáblát. Fél egykor a temetői
kopjafánál is koszorúztak, s a gimnázium diákjai virágot helyeztek
el az emlékműnél.
Vásárhelyen
– Ha
nem lett volna 1956, akkor mind a mai napig Todor Zsivkovok és Eric
Honeckerek uralnák a demokrácia apró szikrája nélküli kommunista
országokat – mondta köszöntőjében Kószó Péter alpolgármester
szombaton délelőtt Vásárhelyen, a Nagy Imre sétányon rendezett
ünnepi megemlékezésen.
A Németh László Gimnázium és Általános
Iskola négy diákja, Csák Luca, Dehény Dalma, Bordás Noémi és Lencse
Ferenc versekkel elevenítette fel a 48 évvel ezelőtti forradalom
eseményeit. Ezt követően a politikai pártok, szervezetek, valamint
intézmények képviselői megkoszorúzták Nagy Imre
domborművét.
– Nemzetünknek kevés legendája van. Talán azért,
mert igen ritkán értünk egyet. Két esemény azonban mindig összehoz
minket: 1848 és 1956 – hangzott el Lázár János beszédében, mellyel a
várásházán megnyitotta a díszközgyűlést. A város első embere szerint
végre el kell jönnie annak az időnek, amikor hazugságok nélkül
beszélhetünk 1956-ról. A legfontosabb pedig az, hogy az akkori
gyilkosok végre bocsánatot kérjenek tetteikért.
A
díszközgyűlésen hat vásárhelyit tüntettek ki. Signum Urbis
Honorantis (A város megbecsülésének jeléül) díjat vehetett át
Hegedűs Pálné, a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója, Kruzslicz
István Gábor, a levéltár igazgatója és Zakar Ödön református
lelkész. Pro Urbe (A városért) díjat kapott Samu Katalin
szobrászművész, dr. Kassai Miklós főorvos és Fekete Gyula
nyugalmazott főiskolai tanár.
|
|
|
|
|
| |