Villany nélkül a XXI. század indulása után
 Új törvénnyel segítenének a tanyán élőkön

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-09-24 | Blahó Gabriella

Csongrád megyében még mindig sok tanya lakója kénytelen elektromos áram nélkül élni, mert a villamosítás ára esetenként egy- és hárommillió forint között mozog. Mórahalmon a közelmúltban ötven tanyába vezették be az áramot, Szentes környékén húsz igatlantulajdonosnak sikerült ugyanez. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő törvényjavaslatot készít a probléma orvoslására.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
- Mórahalmon az elmúlt négy évben félszáz tanyába sikerült bevezetni az elektromos áramot, köszönhetően a Széchenyi-tervnek – mondta Nógrádi Zoltán, a település polgástere. A megpályázható alapokhoz a tanyák tulajdonosai számára az önerőt az önkormányzat biztosította, az igénylők az összeget biztosan nem tudták volna állni. Nógrádi országgyűlési képviselőként törvényjavaslatot készít a tanyák infrastrukturális fejlesztésének érdekében.

A jogi keretre a fideszes honatya szerint azért van szükség, mert a tanya speciális támogatási rendszert igényel. Az alacsony népsűrűségű vidékek lakói ragaszkodnak a jellegzetes alföldi létformához, ám támogatás és megtartó erő híján számukra nem biztosított a XXI. században minden más településformán élő által élvezhető kényelem: pedig ma már szinte lehetetlen elektromos áram nélkül élni. A képviselő-polgármester szavai szerint a törvénynek foglalkoznia kell a gyenge termőképességű területeken élők helyzetével, a mezőgazdasági támogatásokkal, a dűlőúthálózatok fejlesztésével, természetesen a villamosítással, valamint a közösségi élet újraszerveződését biztosító lehetőségekkel. Nem vidéki turizmusról és nem gyógyfürdőépítésekről van szó, hanem élhető körülmények megteremtéséről – hangsúlyozta. A szomszédos Bács-Kiskun megyében nagyon sokan élnek a Csongrád megyeihez hasonló helyzetben, ők a következő hétfői ülésnapon tüntetni fognak a parlament előtt – tudtuk meg Nógrádi Zoltántól.

A jellegzetes alföldi létformához sokan ragaszkodnak – a hátrányok ellenére is Fotó: Tésik Attila
Nem ismeretlen a probléma Szentesen sem, ahol a közelmúltban az önkormányzat munkatársai összesen negyvenhat tanyát jártak be, hogy feltérképezzék a villamosítás helyzetét. Korom Pál, a polgármesteri hivatal főtanácsosa elmondta, hogy közel húsz tehetősebb tanyatulajdonos egyéni pályázatok és az Árpád Kistérségfejlesztő Egyesület segítségével a közelmúltban bevezettette az áramot. Most éppen tizennégy igénylés van a műszaki osztály asztalán.

Egy tanyába az áramot bevezetni egy- és hárommillió forint közötti összegbe kerül, ezt pedig a tulajdonosok egyike sem tudja kifizetni. Az önkormányzatnak ebben lépnie kell, ezért tárgyal az áramszolgáltatóval: valamelyest sikerült már letornázni az árat. Korom Pál úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a helyi önkormányzat tehet az ügy érdekében. Azok a tulajdonosok, akiknek eddig nem sikerült a bevezetés, és igénnyel sem fordultak a hivatalhoz, valószínűleg nem gazdálkodnak, hanem csak élnek a tanyán. Az ő lakóépületeik villannyal való ellátása szociális feladat is.