Tizennégy éve vitt először ajándékot
 Összefogást szorgalmaz a szentesi Léhi Gábor

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2003-12-06 | Balázsi Irén

Az első jótékonysági akciót még a rendszerváltozás előtt hirdette meg a szentesi Léhi Gábor, a Szabadidős SK vezetője. Azt mondja, hogy a karitatív szervezeteknek össze kellene fogniuk a szegények érdekében.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Léhi Gábor tisztában van azzal, hogy nem mindenki kedveli őt. Fotó: Tésik Attila
Sokan tisztelik Léhi Gábort, a Szentes városért emlékéremmel kitüntetett Szabadidős SK elnökét. Reggeltől estig úton van, hogy a kisgyerekektől kezdve egészen a nyugdíjas korosztályig mozgósítsa az embereket a köz érdekében. Ám tisztában van azzal, hogy a stílusa miatt egyesek fenntartással fogadják őt. A nyugalmazott katonatiszt úgy véli: a keménysége esetleg összefügghet azzal, hogy negyven évig szolgált a seregben, de nem ez a meghatározó. Azt magyarázza, egyszerűen arról lehet szó, hogy nem hagyja magát, ha vele bárki is lekezelően viselkedik.

Amúgy meg nem szégyelli bevallani: bizony könny szökött a szemébe 1989-ben, amikor az első szeretetakciót megszervezték a szegények javára. Annak idején még csak harminc ajándékcsomagot vittek a rászoruló családoknak a karácsonyi ünnepek előtt, s akkor szembesült vele, milyen méltatlan körülmények között élnek emberek. Azóta már sokat edződött, nem érzékenyül el annyira. A 15 esztendeje alakult Szabadidős SK a kulturális, sport, ifjúsági és más jellegű feladatai mellett mindmáig fontosnak tartja a karitatív munkát. Most is készülnek a szeretetcsomagok, amelyeket házhoz visznek az elesetteknek.

Ám a civil szervezetükben önzetlenül fáradozó önkéntesek lelkesedése már nem olyan töretlen. Léhi Gábor szerint az a baj, hogy a karitatív munkások – jelképesen mondva – keresztezik egymás útját. Ráadásul nemcsak a civilek kérik az adományokat a szeretet ünnepe előtt a cégektől és vállalkozóktól, hanem az oktatási intézmények is ilyenkor rendeznek jótékonysági bálokat. A Szabadidős SK elnöke ezért azt javasolta, hogy fogjanak össze a humanitárius szervezetek a rászorulók megsegítése érdekében, ám az elképzeléséből eddig semmi sem lett.

Ezért aztán „heroikus küzdelem" dúl a szegényekért fáradozó személyek között, s ha így folytatódik tovább, ki-ki bedobja majd a törülközőt. Léhi Gábor úgy fogalmaz, hogy nem kellene egymást beledöngölni a földbe. Annál is inkább, mivel a rászorulók látják a kárát a nagy tülekedésnek. Az elnök örül persze a városért emlékéremnek, amellyel a kétszáz tagot számláló szervezetüket ismerte el az önkormányzat. Amikor átvette a kitüntetést, elhívta az ünnepségre a legfőbb segítőit: Gágyor Jánosnét, Lakos Ferencnét és Szatmári Nagy Lajosnét.