Anonymus leírása a honfoglalók első „országgyűléséről”
és az Ond törzs szállásterületéről

A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek.

Anonymus: Gesta Hungarorum (A magyarok története, részlet). A Körtvélytó Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza melletti Körtvélyes puszta táján lehetett. A Botva mocsár és a Gyümölcsény erdő helye ma már nem lokalizálható. A Bőd rév (Szentes és Csongrád között) az egész középkoron át a Tisza fontos átkelőhelye volt. Csongrád vára feltehetően már a honfoglalás előtt fennállott az itt élő szlávok központjaként. A magát Ondtól származtató Bor-Kalán nemzetség a 13. századtól szerepel Csongrád megyei birtokaival az oklevelekben. (Közölve: Csongrád megye évszázadai 1985. I. 13–14.)