Dr. Papp László


Lõrincz Márton (Berlini olimpia, 1936.)


Dr. Hegedûs Csaba és Polyák Imre facsemetét ültetnek


Lõrincz Márton-emlékverseny a Klauzál G. Ált. Iskolában (1987) (Sz. I.)

1.4:Birkózás

A birkózás az egyik legõsibb sportág. Több ezer éves egyiptomi és kínai emlékek maradtak meg róla és i.e. kb. 700 évvel az ókori görög olimpiák versenyszámai közé is felvették.

Városunkban a birkózó sportnak nagy hagyománya és tisztelete van. Kezdetben az SzTE, majd késõbb az SzMTK keretében mûködött. Szentesen 1926 óta beszélhetünk a sportág beindulásáról, és az alapító dr. Papp László (19051989) azóta is a birkózás legnagyobb alakja. 1927-ben és 1933-ban kötöttfogásban Európa-bajnokságot nyert, az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmet, ezen kívül számtalan magyar bajnoki címet szerzett.. Haláláig a sportág támogatója volt. Az 1920-as évektõl két nagy egyéniséget tartottak számon Szentesen: id. Nagy Imrét és Szalai (Szlapák) Jánost.

1937-ben Lõrincz Márton az 1936-os berlini olimpia kötöttfogású légsúlyú bajnoka egy tölgyfát ültetett az akkori Polgári Leányiskola, a mai Petõfi Sándor Általános Iskola elé. A régi olimpiákon az volt a szokás, hogy a gyõzelem emlékére egy tölgyfacsemetét is ajándékoztak a bajnokoknak, akik azt a szülõhelyükön elültették. Erdélyi származású lévén szülõfalujában nem ültethette el a tölgyfát, ezért abba a városba hozta, amely õt fiává fogadta. 60 évvel késõbb, 1997. március 29-én dr. Hegedûs Csaba és Polyák Imre birkózó olimpiai bajnokok újabb facsemetét ültettek az öreg tölgyfa mellé.

Az 1940-es évek konkrét eredményeirõl nincsenek ismereteink, elmondások alapján tudjuk, hogy ekkoriban is születtek kiemelkedõ eredmények területi és országos versenyeken is. A legismertebbek: Nagy Kovács Imre, Varga István, Berényi Bálint, György Pál, Vecseri László, Mándoki Kálmán, Vecseri Antal, Huszár Béla, Gombai Ferenc, Hevesi Antal, Bors Imre, Labádi Sándor, Jordán Sándor, Bese Lajos, Patai László intézõ, Kalicska Pál edzõ.

Többet tudunk az 1950-es évek szentesi birkózóiról és eredményeikrõl. E korszak jeles birkózói: Cseh László, Gergely Antal, Szirom Endre, Nagy Imre, Horváth Sándor, Vecseri Lajos, Szabó-Szûcs János, Botos Imre (Suba), Kovács Géza, Kanász István, Vass Sándor és Török Dezsõ. Ez a társaság 1958/59-ben megnyerte az Építõk Megyei és Országos versenyét. Szabics Gábor a megyei bajnoki cím mellé az országosat is megszerezte a Honvéd színeiben. Földvári Nagy Sándor (Füles) 1957-tõl 1975-ig a szentesi, ezt követõen a Szegedi Vasutas Sport Egyesület tagjaként szabadfogásban négyszer nyert megyei bajnokságot, kétszer vidékbajnokságot és kétszer országos bajnokságot. Az 1960-as években Cseh Lajos és Felföldi Sándor ért el kiemelkedõ eredményt több ifjúsági, junior és felnõtt magyar bajnoki címmel.

1970-tõl ismét egy újabb generáció hívta fel magára a figyelmet a Vasutas SC égisze alatt Kõteleki Zoltán edzõ vezérletével. Józsa Lajos 100 kg-os súlycsoportban válogatott kerettag lett. 1973-ban a Vasutas SC a felnõtt másodosztályú csapatbajnokságon bronzérmes kapott. A csapat tagjai: Miskolci Tibor, Bodnár György, Stréhling András, Hervai Károly, Török Dezsõ, Lakatos Sándor, Kõteleki Zoltán, Varga György, Gila István és Horváth Sándor.

A szentesi birkózás utolsó aranykorszaka az 1979-tõl 1991-ig tartó idõszakra esik. A továbbra is Vasutas színekben induló birkózók szakosztályának elnöke dr. Kis-Tóth Tihamér, edzõje Stréhling András lett. Az igazolt sportolók száma elérte a 40 fõt. Az egyre növekvõ anyagi, technikai ellátottság ellenére az utánpótlás-nevelés volt a szakosztály fõ célja. Az edzések a MÁV Sporttelepén, illetve a Klauzál Gábor Általános Iskolában folytak. Az idõk folyamán több válogatott és válogatott kerettag került ki ebbõl a "mûhelybõl". 1988-ban az ország 127 egyesülete közül a 25. helyen végeztek. 1989-ben a Vasutas Birkózó Csapatbajnokságot Szentes nyerte. Kiemelkedõ eredményeket értek el a szakosztály versenyzõi 1990-ben Ravennában a Serdülõ Világfesztiválon, ahol I. helyezést hoztak el: Kékesi Szabolcs, Kis-Tóth László, Mácsai György, Rónyai Zoltán. II. lett: Czakó Zoltán, míg Sóti Szilárd IV. helyen végzett. A csapatbajnokságon a szentesiek gyõztek. Kis-Tóth László és Rónyai Zoltán (csapatban) magyar bajnoki címmel büszkélkedhetnek.

A városban a birkózás, mint sportág 1991 elején lényegében megszûnt. A legjobb versenyzõk edzõstõl a fõvárosba igazoltak (Vasas, Csepel, BVSC), és azóta hiába történtek kísérletek a felélesztésére, jelenleg nincs birkózó szakosztály Szentesen. Pedig a "régi csibészek" Földvári Nagy Sándor és Nagy Imre 1997-ben és 1998-ban veterán magyar bajnokságot nyertek, Földvári "Füles" 1998-ban a Bordeuxban rendezett veterán világbajnokságon V. helyezést ért el súlycsoportjában.