Honvédelmi nap a repülõtéren. (1985) (Sz. I.)
Autóverseny a Kossuth téren (1983) (Sz. I.)
A gokartverseny egyik ifjú versenyzõje 1989-ben (Sz. I.)
1.3:Autó-motor sport
Szentesen elõször a motorsport adott életjelt magáról. A második világháború után az MHSZ kezdeményezésére alakultak meg az elsõ motoros csoportok városunkban. E korszak legkiemelkedõbb szervezõi: Mucsi István, Boldizsár István, Lengyel Károly és Klein Géza. 1956 után "Béke Motoros Klub" néven folytatta munkáját az újjászervezõdött egység. Ekkor még fõleg 250 cm3-es Csepel motorkerékpárral rendelkezett a klub. Eredményeiket már országos szinten is jegyezték. A versenyeken kiemelkedõen szerepelt: Mihály "Csöpi", Vajda János, Horváth Zoltán, Boros Ferenc, Kutas János, Tarr János. A klub 1961-ben felbomlott, s ezzel rövid idõre a motorversenyzés is szünetelt városunkban.
A kényszerû szünet után érdekes módon Horváth Zoltán mellett egy nõ, Lantos Erzsébet (Csöpi) volt a legeredményesebb versenyzõ. Terepmotorozásban és a régen igen kedvelt "háztömb körüli" versenyágban szereztek bajnoki címeket. Az 1970-es években fellendült az autóversenyzés, annak is leginkább a "szlalom" ága, valamint a terep- és túraversenyek. Az egyik legeredményesebb sportoló ezekben a versenyszámokban Lakos Mihály volt. A sok futamgyõzelem mellett 1970-ben terepbajnok, 1970-ben és 1972-ben az abszolút értékelésben a II., 1973-ban hegyi versenyen kategória III. helyezett volt. A Szentes–Bácstopolya "Felszabadulási Emlékverseny"-en többször gyõzött, 1972-ben Raliversenyen Fiat 850-es Sportcupéval indult, és megnyerte az "Interpress" valamint a "Tátra–Balaton" versenyt. Ebben az idõszakban Lakatos János is szép eredményeket ért el. Több szlalomgyõzelem mellett az 1971-ben Farkasvölgyben rendezett terepverseny I. helyezettje lett. Felesége (Csöpi néni) szintén sikeres versenyzõ volt, hiszen az 1970-es Viharsarok Kupán II., Országos szlalomversenyen Baján I., 1971-ben Cegléden I., Debrecenben I., Szegeden pedig — a férfiakat is megelõzve — abszolút I. helyezést kapott. Ezeket a versenyeket Trabanttal nyerte, késõbb Ladába ült, és 1982-ben Dunaújvárosban és Székesfehérváron is gyõzött. Másik nevezetes nõi versenyzõnk Földvári Jutka (Jucus) is szintén sok gyõzelmet és dobogós helyezést szerzett.
Ezekben az években kiemelésre méltó még Gundl József, aki 1971-ben országos V., 1972-ben Hódmezõvásárhelyen I. helyezést ért el, de más versenyeken is eredményesen szerepelt.
Az 1980-as években megnõtt az érdeklõdés az autóversenyek iránt. Sikerült összehozni egy több megyét összefogó versenysorozatot, melyben fontos szerepe volt Dévai Istvánnak, aki maga is versenyzett. Ez a sorozat 3 évig élt, és az egyik legeredményesebb versenyzõ a Ladával induló Dancsó János volt. Ezekben az években sok futamgyõzelem és "Kategória legjobbja" cím fûzõdik nevéhez. 1987–1990 között átnyergelt a Rali-krosszra és 1989-ben a legjobb "Ladás" címet szerezte meg. Sajnos ezután befejezte a versenyzést.
A szlalomversenyek másik eredményes versenyzõje a trabantos Bubor László volt, aki sok futamgyõzelem mellett kategóriájában I. lett. 1985/86-ban elnyerte a "Tisza Kupa" abszolút I. helyét, 1984-ben pedig II. lett. Mindezek mellett kedvet kapott az auto-krosszhoz is, ahol 1986-ban OB IX., 1987-ben OB IV. lett. 1989-ben a Felszabadulási Emlékverse-nyen abszolút kategória-gyõztes. Ezután Lada-krossz következett, ahol kategóriájában — 1993-ban és 1994-ben is — bajnok lett.
Ebben az idõszakban versenyzett még Szentes színeiben Somodi Béla, aki szlalomozással kezdte, melyet többször megnyert, majd áttért a Túra versenyekre. Ladával 1987–1990-ig a legjobb eredménye az abszolút III. és abszolút I. hely. Ezután öt évig Rali-krosszozott. "A" kategóriában legjobb eredménye Szabó József navigátorral 1995-ben egy III. helyezés.
Az eddig felsoroltak többsége egyéni versenyzõ volt, illetve nem szentesi sportegyesületnek voltak a tagjai. Ezért 1988-ban megalakították a "Szentesi Autósport Klub"-ot. A sportolók a versenyzés lehetõségeit saját erejükbõl teremtették meg. Az országos bajnokságok egyre magasabb anyagi követelményei miatt elhatározták, hogy létrehoznak valami olcsóbb versenyt, amely bárki számára elérhetõ. A "Lada-krossz" bajnokság gondolata 1993-ban realizálódott, amely elõször csak a megyébõl vonzotta a versenyzõket, késõbb az ország többi részébõl is érkeztek indulók.
A versenyek anyagi szponzorálásából a "BGM" Bubor Zoltán vállalkozó jóvoltából aktívan kivette a részét, így a sportklub 1995-ben már "BGM Autósportklub" néven futott. A taglétszám növekedett, sõt újra elkezdõdött a régi országos versenyeken való részvétel is. A szakosztály legeredményesebb versenyzõje Bubor László, aki 1993-ban és 1994-ben 1300cm3 -es kategóriában bajnok lett, felsõbb kategóriában Fazekas Zsolt végzett mindig dobogós helyen, míg Molnár Zsolt 1996-ban I. lett. Pénzhiány miatt ez a versenysorozat 1997-ben befejezõdött.
A sportklub egyik versenyzõje, Bubor Zoltán továbbra is részt vesz országos versenyeken. Elõször õ is szlalomozással kezdte, majd a Rali-krossz bajnokságokon indult. Lanciával versenyezve 1994-ben IV., 1995-ben II., 1996-ban IV., majd 1997-ben II. helyen végzett. 1998-ban sikerült bajnokságot nyernie. Bubor Zoltán 1998-ban az Auto-krosszban is indult, ahol megszerezte az országos bajnoki címet, s ezzel minden idõk legeredményesebb autóversenyzõje lett Szentesen.