Tokácsli Lajos (1985)


Ártéri erdõ


Mûtermi csendélet

2.16:Tokácsli Lajos

festõmûvész (Szentes, 1915. aug. 14. Szeged, 2000. jún. 7.)

Az ifjú Tokácsli Koszta József festõmûvész biztatására indult el a festõi pályán. Tanulmányait a Képzõmûvészeti Fõiskolán végezte 19361942-ig Rudnay Gyula növendékeként, majd hazatért szülõvárosába.

Az alföldi mezõváros nem kényeztette, pártfogolta soha kellõképpen a helyi mûvészeket, megrendelésekkel is csak ritkán látta el az itt élõ alkotókat.

A vonzerõt a szülõváros szeretete és a nagy példakép, Koszta József festészetének bûvköre jelentette a pályakezdõ mûvész számára.

Mûvészi fejlõdését segítette a zsennyei mûvésztelepen kialakult baráti kapcsolata Herman Lipót és Boros Géza festõmûvészekkel. Többször megfordult Sárospatak, Tokaj és Hódmezõvásárhely mûvésztelepén is.

Tanulmányutakon járt Bácstopolyán, Franciaországban, az NSZK-ban és Luxemburgban.

1943 óta kiállítómûvész, több mint harminc egyéni tárlata volt az ország különbözõ váro-saiban. Festészetének ihletõje a fényben úszó kisvárosi utca, a sejtelmesen zöld, ezer titkot rejtõ Tisza-parti füzes és a városszéli magányos tanyák. Egyéni stílusú kolorista, posztimpresszionista képein a formai elemek mellett a színek jutnak elsõdleges szerephez. Mûvészetének csúcsát képviseli a Mûtermi csendélet, az Öreghalász és a Vörös sálas önarckép címû alkotása, jellegzetes alföldi tájképei és városképei között. Több mûvét õrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a vásárhelyi Tornyai János és a szentesi Koszta József Múzeum, de megtalálhatók képei hazai és külföldi magángyûjteményekben is.

1972-ben Szentes város Pro Urbe Emlékéremmel jutalmazta. 1975-ben Koszta József éremmel tüntették ki, 1997-ben Szentes Város Díszpolgára kitüntetõ címet nyerte el.