A Fridrich fényírda belsõ tere felújítás után


A Fridrich fényírda belsõ tere felújítás után


Régi fényképezõgép a gyûjteménybõl


Fridrich János reklámja


Piac

2.5:Fridrich János

fotográfus (Edelény, 1874. szept. 7. Szentes, 1959. május 30.)

A Francia Tudományos Akadémián 1838-ban Daguerre bejelentette a fényképezés feltalálását. A nagyjelentõségû hír lázba hozta az egész világot. A fotográfia rövidesen tömegigényt elégített ki. A kor mûvészei különösen a festõmûvészek körében éles vitát váltott ki a gépi képalkotás mestersége. Az ipari ábrázolás szembekerült az alkotómûvészettel, a festészettel.

Ma már tudjuk, hogy nagy festõmûvészek is használtak fényképeket segédeszközként.

Az impresszionista Degas a Lovasok ábrázolásánál alkalmazta a fotográfiát mozgástanulmányként. A magyarok közül Munkácsy beállított kosztümös modelleket, a Golgota címû képéhez önmagát fényképeztette le keresztre feszítve. A vásárhelyi Tornyai is használt beállított fotográfiát a Juss címû képéhez. Szentesen Fridrich János fotográfus látta el elõképekkel Koszta Józsefet és számos helyi amatõr festõt. Az edelényi születésû Fridrich János kassai és szombathelyi vándorévei után képzett fotográfusként érkezett Szentesre. Herczl (Hegedûs) Vilmos mûtermébe állt be segédnek. Mestere halála után mint Hegedûs utóda tevékenykedett. Ma is álló ipartörténeti mûemléknek berendezett önálló mûtermét az egykori Görög Udvarban építette fel 1905-ben. A természetes megvilágításra kialakított mûterem a fényképezés mellett mûvészek és mûpártoló közönség találkozóhelyévé vált a városban.

A mûvészi érzékkel megáldott, valamint festõi hajlammal is rendelkezõ Fridrich tájkép- és városképfelvételein, emberábrázolásain, portréin kifinomult látásmódról és kompozíciós készségrõl tett tanúbizonyságot. A mûvészi fényképezés mellett majd minden szentesi családról készített felvételt, megörökítette a város utcaképeit, középületeit, jeles személyiségeit és eseményeit. Kedvelt témája volt a piac nyüzsgõ forgataga és a berekháti putrik színes nyomora. Hálás megrendelõkre talált a Szentes környéki tanyás gazdák körében. A gazdaságokról kedvezõ beállítású, színezett panorámaképeket készített.

A fent maradt és közgyûjteménybe került fotográfiák Szentes közel egy évszázados múltját õrzik és elevenítik meg az utókor számára.