2.2:Zoó János

festõmûvész (Szentes, 1822. aug. 9. Szentes, 1897. dec. 22.)

Szentesi zsellér családból származott. Az 1840-es évek elején ifjú Kiss Bálint festõmûvész a Nemzeti Múzeum képtárának õre tanította a festés mesterségére.

Elsõ próbálkozásai eredményesnek bizonyultak, a Pesti Mûegylet 1846. évi tárlatán két csendéletét állították ki. Kibontakozó alkotói pályáját a szabadságharc szakította meg, Damjanich seregében tüzérként harcolt. 1852-ben császárellenes összeesküvésbe keveredett, mely két év várbörtönnel végzõdött. 1854-ben amnesztiával szabadult.

Az 1860-as években Szentesen telepedett le. A hányatott évek alatt kitanulta a fotografálás mesterségét is. Szülõvárosában mint fényképész és festõ kívánt megélni. Az 1872-ben alapított Iparos és Kereskedõtanonc Iskola igazgatójának nevezték ki. Az igazgatás mellett húsz éven keresztül tanította a rajzot és a szépírást a Polgári Leányiskolában és a Gimnáziumban.

Nem hagyott fel a festészettel sem, mestere nyomdokain haladva fõleg történelmi témájú képeket festett. Kevés fennmaradt munkája közül legismertebb a Kufsteini várban és a Hygia címû alkotás.