V. Ferdinánd


Jablonczay Pethes János búcsúja lányától a leopoldvári tömlöcben 1674-ben

2.1:Ifj. Kiss Bálint

festõmûvész (Szentes, 1802. dec. 29. Budapest, 1868. jan. 27.)

Szentesen született 1802-ben. Apja, Kiss Bálint szentesi református lelkész volt.

Tanulmányait Szentesen kezdte, majd Kecskeméten, Temesváron és Debrecenben folytatta. 1827-ben beiratkozott a bécsi Akadémiára, ahol történelmi festészetet tanult Peter Krafftnál.

Itt életre szóló barátságot kötött Barabás Miklós festõmûvésszel.

1830-ban Szentesen telepedett le, fõleg arcképeket festett. Szentesi tartózkodását a Falusi vacsora és a Kurca híd címû tájképei bizonyítják. Kevés munkája akadt, azt sem fizették meg kellõképpen, ezért néhány arckép elkészítése után 1832-ben tanulmányútra indult. Olaszország, Svájc, Németország festõiskoláiban gyarapítja mesterségbeli tudását. 1834-tõl Debrecenben próbált szerencsét. Az arcképfestés mellett romantikus tájképeket, klasszicizáló allegorikus kompozíciókat festett.

1837-tõl haláláig Pesten élt. Divatlapok mûmellékleteihez készített litográfiákat, kõrajzokat. Ez idõ tájt festett képein az alföldi tájat, népéletet idézte fel.

Festõiskolát nyitott, alapító tagja volt a Pesti Mûegyletnek. 1842-tõl rendszeresen részt vett alkotásaival különbözõ tárlatokon. A szigorú kritikák nem szegték kedvét, tudatos témaválasztással és alkalmi megrendelésekkel egyaránt foglalkozott. 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának õre lett, de a szabadságharcban való részvétele miatt elvesztette állását. Történelmi és hazafias érzelmû témák is foglalkoztatták. A nemzeti öntudatra ébredõ ország elnyomás elleni tiltakozását fogalmazta meg a Dobó István az egri hõs és Hunyadi János a rigómezei csata után címû alkotásaiban.

Osztatlan sikert aratott a Jablonczay Pethes János búcsúja lányától a leopoldvári tömlöcben címû képével, melyet több példányban is megfestett. Ifjú Kiss Bálint festõmûvész törekvéseit Székely Bertalan és Madarász Viktor váltotta valóra a történelmi festészet újszerû megfogalmazásával.

Szenteshez kötõdõ jelentõs alkotása Boros Sámuelt, Szentes város jegyzõjét, fõbíráját, elsõ polgármesterét és országgyûlési képviselõjét ábrázolja.