Csongrádvármegyében, amely továbbra is kamaraiigazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakotttelepülést írtak össze. A számbavettSzentesi családok közül 121 jobbágy, 58házas és 51 házatlan zsellér családvolt. A hagyomány szerint a betelepülõk közöttnagy számban voltak nagykõrösi és kecskemétireformátus magyarok, akik feltehetõen azoknak acsaládoknak a sarjadékai voltak, amelyek a XVI. sz.végén és a XVII. sz. elején hagytákel a várost, illetve a környezõ falvakat. Az1759-es adóösszeírás már 794családfõt tüntet fel. 1773-ban a lakosságszáma 7249 fõ, akik közül 5283 fõ areformátus, 1901 fõ a római katolikus, 49 fõaz evangélikus és 16 fõ a görögkeletiegyházhoz tartozott. A város II. József korifejlettségét jól mutatja az 1783-ban készültösszeírás, mely szerint a lakók száma8223 volt s a lakosság vallás szerint ígyoszlott meg: 5883 református, 2181 római katolikus, 85evangélikus és 114 görögkeleti. Az 1828. éviországos adóösszeírás és amegyei népösszeírás adatai alapjána város lakosainak száma: 16134 fõ (férfi8277, nõ 7857). A családok száma: 2979, a házakszáma: 2282. A férfiak felekezeti megoszlása:református 5298, római katolikus 2499, evangélikus197, görögkeleti 178, zsidó 76. (Szenteshelyismereti kézikönyve, Sima László1914. 337. p., Szentes Helyismereti kézikönyve)