Közúti Árutovábbítási Szerződésekről szóló új rendelet

Garancia a fuvardíjak kifizetésére

Az új KÁSZ teljes szövege innen letölthető

Jelentősen megnöveli a fuvarozó vállalkozások működésének a biztonságát egy új rendelet.  A kormány alaposan átírta a Közúti Árutovábbítási Szerződésekről szóló 35 éves jogszabályt. Az új rendelet szerint a belföldi fuvarozók garanciát kapnak a fuvardíjak kifizetésére, megtérítik az állásidőt és csökken a kártérítési felelősségük az útjuk során bekövetkezett árusérülésnél. Amiért eddig pereskedniük kellett, azt mostantól garantálja az új jogszabály.

Fuvarozási szerződés

A korábbi rendelet nem határozta meg pontosan, hogy mit is értünk fuvarozási szerződés alatt. A mostani viszont igen, s részletesen fel is sorolja, hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia. A szerződés kötelező elemei a következők:

  • a szállítandó áru megnevezését és egyéb jellemzőit: darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, csomagolásának módját, különleges rakományrögzítési igényt, szükség esetén a fuvarozáshoz szükséges okiratok, engedélyek azonosító adatait
  • az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét és időpontját vagy határidejét
  • külön díjazás ellenében értékre vonatkozó esetleges kikötést
  • külön díjazás ellenében a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekre vonatkozó esetleges kikötést (ha pl. prémiumot kap a fuvarozó, ha határidőre teljesít)
  • az áru berakásának és kirakásának módját
  • a címzett megnevezését
  • a fuvardíjat, a fuvardíj és egyéb, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költség kifizetésének biztosítását,
  • az állásidő esetén fizetendő összeget
  • a feladó esetleges rendelkezését a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében
  • az esetleges utánvéti összeget.

Új elem az inkasszó lehetősége. A szerződésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot a megrendelő részéről. Ebben a nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy késedelmes fizetés esetén a megbízási díjat és a késedelmi kamatot a fuvarozó inkasszóval levehesse a számlájáról. Ez nem egyszerűen a szerződés egyik pontja, hanem egy külön nyilatkozat, amit a megrendelő a saját bankja számára készít el hivatalosan. A fuvarozó tehát egyszerűen érvényesíteni tudja, csak be kell vinnie a bankba az előre aláírt papírt.

Fizetési határidő

Az új jogszabály egyik legnagyobb eredménye, hogy kötelezővé teszi a 30 napos fizetési határidőt. Azt már a korábbi szöveg is tartalmazza, hogy a fizetési határidő maximum 30 napos lehet. A rendeletben viszont benne maradt egy lehetőség ennek kikerülésére:  ha a felek megállapodnak ennél hosszabb fizetési határidőben és a fuvarozó ezért valamilyen ellentételezést kap, akkor maradhat a hosszabb fizetési idő is.

Ez a feltétel benne marad az új rendeletben is, kis pontosítással. A korábbi rendelet ugyanis nem határozta meg, hogy a 30 napos határidőt mikortól kezdve kell számítani. Az új szöveg szerint a fuvardíjat a szolgáltatást követő 30 napon belül kell megfizetni. Nem lehet tehát azzal játszani, hogy a fuvarozó számláját a megrendelő majd csak hónapok múlva fogadja be, s akkortól számítódik a 30 napos határidő.

A fizetésre adott 30 nap a jövőben akkor érvényes, ha a fuvarozó a pontosan kitöltött számlát a feladat teljesítését követő 15 napon belül átadja. Ha később adja át a számlát, akkor a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a fuvardíjat és a költségeket kifizetni.

 

 

Állásidő

Ez a fejezet teljesen új eleme a jogszabálynak, a régi szöveg nem is utalt erre a kérdésre. Az új szabály szerint állásidőt akkor kell számolni, ha a fuvarozó készen az ár átvételére vagy kiszolgáltatásra, de a rakodás ezt követően egy órán belül nem fejeződik be. A fuvarozó ekkor az állásidőre külön összeget számíthat fel. Hogy ez az összeg mekkora lehet, mi alapján számítható, azt a felek megállapodásának, a fuvarozásra kötött szerződésnek kell tartalmaznia. Ha magasabb összegben a felek nem állapodnak meg, akkor az állásidő a fuvarozó önköltsége lehet (időarányosan). Az is állásidőnek számít, ha a rakodás már készen van, de valamilyen papír, igazolás hiánya miatt a fuvarozó nem tud elindulni, várakoznia kell. Az állásidőt írásban kell igazolnia annak, aki miatt a várakozás bekövetkezett.

 

Rakodás díja

A korábbi KÁSZ a rakodás kérdését sem szabályozta megfelelően. Az eddigi rendelet csak a darabáru rakodásáról írt néhány pontot. Eszerint a rakodást néhány kivétellel a fuvarozó végezte, de a feladó, illetve címzett köteles volt közreműködni a 100 kg-nál nagyobb darabok rakodásában.

Az új szabályok szerint az áru berakására a feladó, kirakására a címzett köteles. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak, ilyenkor a megállapodásnak tartalmaznia kell a rakodásban részt vevők személyére, tárgyi feltételeire és ellenértékére vonatkozó részeket. Magyarul: a rakodásért külön pénzt kérhet a fuvarozó. Külön megállapodás nélkül a sofőrt nem lehet rakodásra kényszeríteni.

Külön paragrafusban tárgyalja a rendelet a raklapcserét is. A rendelet szerint a raklap és göngyöleg cseréjét a fuvarozó külön díj ellenében, a feladó költségére, külön szolgáltatásként végzi.

 

Anyagi felelősség

A jogszabály végső szövegének kialakításában részt vevő NiT szerint korábban nagy problémákat okozott az is, hogy a külföldi példákkal ellentétben, a magyar fuvarozók belföldön teljes anyagi felelősséggel tartoztak árukár esetén. Most azonban a CMR Egyezmény gyakorlatának megfelelően belföldön is csökkentik a kártérítés mértékét.

A fuvarozó felelősségét a korábbi rendelet nem tárgyalta külön fejezetként. A felelősségre vonatkozó szabályok most viszont egy helyre kerültek, ezáltal átláthatóbbak, egyértelműbbek lettek.

A fuvarozó felelőssége három területet érint. Felelős

  •  a teherautó késedelmes kiállásáért
  •  az áru késve történő kiszolgálásáért
  •  az áruban okozott kárért, annak sérüléséért, elvesztéséért.

A fuvarozó minden felelősség alól mentesül, ha a sérülést, késedelmet a megbízó valamilyen magatartása, vagy a megbízónak valamilyen utasítása okozza. A fuvarozó mentesül a felelősség alól néhány olyan esetben is, ha a sérülés valamilyen előre látható ok miatt következett be, de ennek tudatában kötöttek kifejezetten ilyen megállapodást. A rendelet konkrétan felsorolja ezeket az eseteket:

  •  a sérülés a nyitott, ponyvával nem fedett jármű miatt következett be, de a szerződésben konkrétan megállapodtak az ilyen jármű használatában
  •  csomagolás hiánya vagy hiányossága olyan áruk esetén, melyek csomagolás nélkül ki vannak téve a sérülésnek
  •  az áru kezelése, rakodása közbeni sérülések, ha a rakodást a feladó, vagy a címzett végezték
  •  olyan áruk sérülése, melyek jellegüknél fogva ki vannak téve ezeknek a sérüléseknek (rozsda, törés, önmagában bekövetkező belső romlás, férgek, rágcsálók kártevése stb.)
  •  az árudarabok nem megfelelő megjelölése, számozása
  •  élő állat árukísérő nélküli fuvarozása.

Ha a sérülés a felsorolt feltételek valamelyike miatt következett be, annak a bizonyítása a fuvarozót terheli. Ha az árut olyan járművel szállította, aminek valamilyen különös feltételnek meg kell felelnie (pl. hűtőkocsi, vagy állatok szállítására alkalmas kocsi), akkor előbb azt is igazolnia kell, hogy minden intézkedést szabályosan végrehajtott.

Kártérítés késedelem esetén

A megrendelő kártérítést kérhet a fuvarozótól, ha a rakomány a szerződésben szereplő határidőre nem érkezik meg. A korábbi KÁSZ ilyen esetre kötbér megfizetését írta elő, ez az új rendeletben már nincs benne. A megrendelő kártérítést kérhet, de csak akkor, ha a késedelemből kára származik. Ez a kártérítés normál esetben nem lehet több a megállapodásban szereplő fuvardíjnál. Akkor kérhet a fuvardíjnál is magasabb összegű kártérítést, ha a fuvarozó a határidő pontos betartását előre, a szerződésben külön díj ellenében vállalta. Ezt a rendelet “különös kiszolgáltatási érdek”-nek nevezi. a megállapodás tehát rögzítheti, hogy ha pl. kedden 8-ra nincs a lerakón az áru, akkor a fuvarozó 5 millió forint kártérítést köteles fizetni, de ezért a feltételért neki extra pénz, külön felár jár.

Késve kiállás

Lényeges változás: sokkal hosszabb ideig köteles várni a megrendelő a teherautó kiállására, mint eddig. A korábbi rendelet 30 percet engedett. Ha a megrendelt autó a megjelölt határidőn túl 30 perccel nem érkezett meg, akkor a megrendelő már kártérítést követelhetett. Ez az idő most 30 percről 4 órára változott. A megrendelő a határidőt követően ugyanúgy elállhat a megrendeléstől és követelheti a meghiúsult szállítás miatti károk megtérítését.

Zártrendszerű rakodás

Az új rendelet bevezeti a zártrendszerű rakodás fogalmát is. Ennek az a lényege, hogy a rakodás teljes egészében a fuvarozó nélkül történik. A rakodást nem felügyeli a gépkocsivezető, nincs is jelen a rakodás során. Ilyen zárt rendszerű rakodás esetén a fuvarozó nem felelős sem az áruval és a csomagolással, sem pedig a fuvarlevélen szereplő, az árura vonatkozó adatokkal kapcsolatban.

Rendelkezésre bocsátás

Az új rendelet hatálya nem terjed ki a járművek bérbeadására – a korábbi igen. Az új KÁSZ két területet érint: a fuvarozást és a teherjármű rendelkezésre bocsátását. Ez nem bérbeadást jelent. A rendelkezésre bocsátás során a járművet sofőrrel együtt adják át a megrendelőnek. Az autót az átadó saját sofőrje vezeti, aki viszont a megrendelő utasításai alapján végzi el a fuvarfeladatot. Erre tehát vonatkozik a KÁSZ, a sima bérbeadásra nem.

Forrás: 120/2016 kormányrendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről. Az új rendelet június 7-én jelent meg és július elsejétől hatályos.

 

Bolti pénztárgép és pénzkezelési szabályzat

Vállalkozás neve:

 

 

Bolti pénztárgép és pénzkezelési szabályzat

 

 

Az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai szerint a kereskedelmi egységek értékesítéseikről minden esetben kötelesek nyugtát (számlát) adni a vevőnek.  Az online pénztárgépek kezeléséhez gépkezelői kézikönyv áll a dolgozók rendelkezésére. A pénztárgép üzembe helyezésétől kezdődően gépnapló vezetése kötelező.

A pénztárgép naplóba a beszereléssel, javítással, programozással, éves felülvizsgálat, adómemória kiíratás elvégzésével kapcsolatos adatokat kell bevezetni, dátummal és aláírással ellátva, a naplóba kizárólag a szerviz képviselője írhat be.

Adóügyi Ellenőrzési Egység biztosítja az online kapcsolatot az Adóhatóság (NAV) szerverével, tehát ennek az egységnek a beszerelésével működik online módon a pénztárgép.

 

A pénztárgép meghibásodást haladéktalanul jelezni kell a Szervíznek.

 

  1. A pénztárgépkezelő kötelessége a munka megkezdése előtt:
    • Üzletnyitáskor szemre kell vételezni, hogy a pénztárgép sértetlen-e,
    • Felül kell vizsgálni, hogy megfelelő mennyiségű pénztárgépszalag áll-e rendelkezésre,
    • Ellenőrizni kell az aktuális időt, dátumot, ha nem pontos be kell állítani,
    • A pénztáros átveszi az előző napi záró készpénzt, ez lehet készpénz, vagy postai feladást igazoló szelvény,
    • Minden műszak megkezdésekor köteles a pénztáros a leltár szerinti tényleges nyitó készpénzt beütni (PÉNZ BE billentyű),
    • Gondoskodni kell megfelelő mennyiségű váltópénzről.

 

  1. A pénztáros kötelessége a munkanap folyamán:

Az üzlet pénztárosa köteles a vevő által vásárolt árut átvizsgálni, a hagyományos kasszával működő bolt esetében a bolti dolgozó kézzel üti be tételenként a termékek fogyasztói árát a pénztárgépbe, illetve a végén összegezve a tételeket átadja a vevőnek a pénztárgép által kiadott nyugtát.

Ahol nincs külön pénztáros, ott a boltvezető vagy helyettese végzi a pénztárosi teendőket.

A pénztárosnak a pénztárból rövid időre történő eltávozása esetén gondoskodni kell:

  • A készpénz és bizonylatok elzárásáról,
  • A pénztárgép lezárásáról oly módon, hogy abba távolléte alatt nyugtázás ne történhessen,
  • Ügyelni kell arra, hogy a bevételezett összeg számjegyei a nyugtán világosan és pontosan olvashatók legyenek,
  • A pénztárgép meghibásodása esetén annak működtetését köteles haladéktalanul abbahagyni, arról a szervizet azonnal értesíteni.

 

 

 

  1. Nyugtázási szabályok:
    • A pénztárgépkezelő kizárólag árueladásból, az áru fogyasztói árcímkéről beolvasásával vihet be adatokat a pénztárgépbe. Amennyiben az adott cikknek nem található a árcímkéje azt értékesíteni nem lehet. A pénztárosnak ki kell deríteni a vonalkód hiány okát és annak megszüntetetése után (cikket vonalkóddal kell ellátni) lehet értékesíteni.

Hagyományos kasszával működő boltok esetében is alkalmazni kell az előző mondatban leírtakat azzal az eltéréssel, hogy értelem szerűen ebben az esetben az áruk beolvasása nem vonalkóddal történik, hanem kézi beütéssel, illetve nem vonalkódról, hanem fogyasztói árcímkéről van szó.

  • Minden értékesítésről kötelező a nyugtát a vevő részére kiadni, amely tételesen tartalmazza a vásárolt termékek egységárát és értékét, valamint az engedményeket és a vásárlás pontos időpontját.

 

  1. Eljárás pénztári különbözetek esetén:
  2. a) Nagyobb összegű, 100,- Ft-ot meghaladó pénztárhiány esetén elsődlegesen a vonatkozó elszámolásokat (gépállások feljegyzése, készpénz leltár, stornó nyugta, üveg visszaváltása) kell leellenőrizni, a készpénzt újra meg kell számolni, majd a pénztárfiók kiemelésével kell meggyőződni arról, hogy nem csúszott-e be a pénztárfiók alá, mellé vagy mögé a pénz. A pénztárfülkében is ellenőrizni kell, hogy nem esett-e le a pénz.

Itt meg kell jegyezni azt az alapvető szabályt, hogy a pénztárkezelő személyi felszereléseit (táska, pénztárca, stb.) nem tarthatja a pénztárfülkében, illetve a pénztárgép közelében pénzt nem tarthat magánál. Ugyancsak nem tartható a pénztárfülkében olyan iratanyag, amely az aznapi pénztárelszámoláshoz nem szükséges. Amennyiben mindezek után a hiány változatlanul fennáll, abban az esetben ezt jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a pénztárgép állását, a hiány összegét, (pénztárgép szerinti bevétel és készpénzleltár különbözete), valamint azt a tényt, hogy a fenti ellenőrzéseket elvégezték.

  1. b) Ha a pénztárhiány a gép meghibásodására utal, a pénztárgépet nem szabad tovább üzemeltetni.

Ha a pénztárhiány a pénztárosnak felróható, a hiányt azonnal, de legkésőbb a következő műszakja megkezdésekor köteles befizetni.

A hiány esetén a tényleges pénzkészlettel le kell zárni a kasszát napzáráskor vagy a műszakváltáskor.

 

Hagyományos kasszás boltok esetében is ugyanígy be kell fizetni a pénztárhiányt és a kasszán annak használati útmutatójában leírtak szerint kell eljárni a helyes nyitó állomány megjelentetéséig.

 

 

  1. Üzletzárás utáni teendők:

Esti üzletzárás után a pénztárgép pénztartó rekeszt nyitva, és kihúzva kell hagyni. A pénztárban lévő készpénzt a pénztárgépben nem szabad hagyni, hanem azt külön pénzszekrényben vagy pénzkazettában kell biztonságosan megőrizni. Ezzel az intézkedéssel kell megelőzni, hogy esetleges betörés esetén a pénztárgép erőszakos feltörésére ne kerüljön sor.

 

 

  1. Pénztárzárlat készítése:
    • Minden nap pénztárzárlatot kell készíteni, a pénztárzárás bizonylata adóügyi bizonylat, meg kell őriznie.

 

Pénztárzárást kell elrendelni:

  • Üzletzáráskor és műszakváltáskor,
  • Pénztárgép meghibásodása esetén,
  • Vevő reklamációra (pénz visszaadásával kapcsolatban),
  • Pénztáros megbetegedése, rosszullét esetén,
  • Pénztárellenőrzéskor,
  • Minden olyan esetben, amikor a pénztáros magatartása, vagy gyanúok miatt a társadalmi tulajdon védelme azt megkívánja.

 

A pénztárosnak az adminisztrációját, bizonylatait napközben úgy kell elrendezni, hogy a pénztárzárás a legrövidebb időt vegye igénybe.

 

 

Minden pénztárzárást az alábbi nyomtatványokkal kell bizonylatolni: 

  1. A készpénzt leltározza, a pénztárjelentésen címletenként felsorolva, és azt összesíti,
  2. Összesíti az üvegvisszaváltás bizonylatait,
  3. Rendezi a stornó nyugtákat és készpénz kifizetéseket, beváltott nyomtatványokat,
  4. Ki kell íratni a napi pénztárjelentést, mellékelve a pénztárgépből kiadott napi zárás szalagját.
  5. Műszak végén, zárás előtt:
  • A jegyzőkönyvvel ellátott stornó tételek összegét,
  • Az üvegvisszaváltó összesítőinek összegét,
  • A pénztárból történő kifizetések (bankba feladás) összegét

kell összesíteni, bizonylatolni.

  1. A ………….. átveszi a leltár szerinti készpénzt és gondoskodik annak további megőrzéséről, illetve postai befizetéséről.
  2. A záráskor a gép által kiadott bizonylatokat a pénztárosnak  alá kell írni. Ez a pénztárjelentés melléklete.

 

  1. A pénz szállítása: Ha a bolti pénztárosok műszakváltása délben történik, a váltó pénzkészletet köteles a váltó pénztáros átvenni.

 

Esti zárás után a boltban maradó pénzt páncélszekrényben kell elhelyezni, a pénzt eldugni, vagy lakásra vinni nem szabad.

A pénzfeladásról az üzletvezető köteles gondoskodni arról, hogy a postára feladásra kerülő pénzösszeget lehetőleg a pénztáros személyesen vagy nagykorú, erős fizikumú beosztott szállítsa.

 

Pénzt             500.000,- Ft-ig                                 1 fő

500.000,-1.000.000,- Ft-ig             2 fő

1.000.000,- Ft felett csak gépkocsival szabad szállítani 2 fő

 

A pénzt csak nem átlátszó anyagból készült táskában, esetleg bőrből készült retikülben – női táskában – szabad szállítani, pénzt tartalmazó táskát a pénzt szállító kísérőinek át nem adhatja.

Pénzszállítás közben kötelesek forgalmas, este kivilágított úton haladni – mellékutcán nem közlekedhetnek, üzletbe, stb. be nem térhetnek, egymást el nem hagyhatják, s a kísérők a pénz feladását kötelesek bevárni.

 

  1. A pénz megőrzése:

A pénz megőrzésére szolgáló eszköz kulcsát az üzletvezető illetőleg helyettese köteles kezelni.

Esti zárás alkalmával a pénztáros illetve a boltvezető (műszakvezető) kötelesek kazettába vagy páncélszekrénybe elzárni a készpénzt.

 

Egyszemélyes egységeknél minden kulcsot a boltvezető őriz.

Kétkulcsos trezor esetében a kulcsok kezelésének a rendje megegyezik az üzlet nyitó kulcsainak a kezelési rendjével.

 

A kulcsok kezelésénél alapvető szabály, hogy a páncélszekrény mindkét kulcsa egyszerre egy személy birtokába nem kerülhet.

Esti záráskor a pénzkészletek elzárásakor a pénztárosok kötelesek dátummal, saját és az üzletvezető vagy helyettese által aláírt borítékba zárva, vagy kazettába zárva átadni a pénzt a kulcsok őrzésével megbízottak jelenlétében. Az esti záráskor készült pénztárjelentés, pénzmaradványról készült nyilvántartás, vagy egyéb készpénzjegyzék a pénzzel együtt nem helyezhető el a páncélszekrényben, azt külön kell lerakni, hogy esetleges betörésnél bizonyítható legyen a pénzkészlet összege.

 

  1. Banki befizetés

 

  1. A boltvezető és a pénztáros kiemelt munkaköri kötelességei közé tartozik a rábízott vagyontárgyak gondos kezelése és annak megkövetelése, hogy minden dolgozó a tőle elvárható legnagyobb gondossággal kezelje az adott bolt eszközeit.

 

  1. A boltvezető a bolti készpénzkészlet állomány pénzintézethez (bankhoz) történő feladásakor a következő feladatokat kötelesek végrehajtani és azt betartatni minden bolti készpénzkezelő dolgozóval:

A készpénzfeladást végző dolgozó címletjegyzéket és Befizetési Bizonylatot  készít, amelyben pontosan meghatározásra kerül a címletek darabszáma és a befizetendő végösszeg. A címletjegyzéken olvashatóan fel kell tüntetni a nevüket és olvashatóan kell aláírni. A pénztárfeladást végző dolgozó a bizonylatok példányait elviszi a pénzintézethez, melyeken a pénzintézetnek le kell igazolnia a pénzátvétel tényét.

A pénzfeladást végző dolgozó a pénzintézethez történő befizetés bizonylatát köteles átadni a boltvezetőnek.

 

.

 

Tájékoztató az online pénztárgép üzemeltetését érintő változásokról 2016. április 02- től

Tájékoztató az online pénztárgép üzemeltetését érintő változásokról

Megjelent a Magyar Közlöny 2016. évi 42. számában a nemzetgazdasági miniszter 9/2016. (III. 25.) NGM rendelete az online pénztárgépekről szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról, 2016. április 2-ai hatállyal. A Magyar Közlöny, 42. számának 3992. oldalán található, letölthető itt: http://www.penztargepuzlet.hu/MK_16_042.pdf

  1. I. A legfontosabb változás, hogy kibővítették a pénztárgép használatára kötelezettek körét, de a már jelenleg üzemelő online pénztárgépek is jelentősen érintettek az új rendelet módosításában. Letöltés itt: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/penztargep_taxameter_nyugtaadasi_kotelezettseg.html

Pénztárgép-használatra kötelezetti kör bővülése:

  1. 09.30-től:- a gépjármű-javítási, karbantartási pl. mosás, fényezés, gumiabroncs felszerelés és csere, gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, motorkerékpár,-alkatrész kereskedelmi, javítási szolgáltatás, kizárólag plasztikai sebészet, vegytisztítás, vasalás, fizikai közérzetet javító szolgáltatás pl. szolárium, testedzési szolg.

2017.01.01-től: taxis személyszállítás,pénzváltás

  1. Az üzemeltetőket érintő főbb változásokat az alábbiak:

II/1. Utólagos rögzítés: Részletesebben lett szabályozva, hogy abban az esetben, ha az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól (pl. áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülés stb. esetén), és kézi nyugtát állít ki az így bizonylatolt bevételt hogyan kell utólag rögzíteni a pénztárgépben.
Ha a feltételek helyreálltak, a pénztárgépben első tételként azokat a bevételeket kell rögzíteni, amelyek az esemény bekövetkezése és a nyugta kibocsátási kötelezettség helyreállása között keletkeztek (utólagos rögzítés). A kézzel kiállított nyugtákat naponta össze kell adni és azok
utólagos rögzítéshez naponta külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő). Az egyes adóügyi napok bevételeit egy nyugtán, forgalmi gyűjtőként egy tételben kell rögzíteni, de – ha az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja – több nyugtán is lehet. Az utólagos rögzítés után az adóügyi napot le kell zárni, a keletkező forgalmi jelentést pedig az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

II/2. Éves felülvizsgálat (NGM rendelet 48. § (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés): A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal, de változtak a szervizes felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések is.
A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll.
A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazói kötelezettsége,  melyről az igazolást a szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. Ezt el kell kérni a szervízestől, mert ha szoftverfrissítés nem történik meg vagy határidő túllépés esetén a meg nem felelő pénztárgépek 5 évig üzemeltethetők: Határidő: 2016. április 2 +180 nap.
A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, ill. legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven ( 365 napon, egy nappal sem több) belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.

II/3. Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése: Minden pénztárgéphez kötelező hozzárendelt pénztároló eszközt tartani. Ez bármi lehet, nem csak kassza, sőt a pénztárgéppel sem kötelező összekötni.

1.Ahol az online pénztárgép és a kassza között elektronikus kapcsolat van nem kell külön hozzárendelés.

2.Ahol az online pénztárgép és a kassza között nincs elektronikus kapcsolat ott írásban ki kell jelölni a pénztároló eszközt. Ez a pénztároltó eszköz legalább 2 kulcsos, zárható tárgy kell hogy legyen ( pl. doboz, fiók .. stb).

Mindkét esetben a pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel ( kijelölt pénztárgép gyűjtők)  szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

Pénznek kell tekinteni a készpénzt, az utalványt és a papíralapú készpénz-helyettesítő eszközt.

Ha a működtetési sajátosságok miatt ( pl. x ezer forint felett ürítik a kasszát, napközben a szállítókat ebből fizetik,borravaló , váltópénz) lehet eltérés, de ezt írásban rögzíteni kell, hogy ki az a személy, aki ezeket a pénzmozgásokat elvégezheti.

Minden pénzmozgást, nem csak a kp-s, hanem az utalványos mozgást is dokumentálni kell az online pénztárgép megfelelő funkcióinak használatával pl. váltópénz, pénz ki-be, záráskor fölözés ) és FONTOS! ezek a bizonylatok és a napnyitás és pénzmozgás bizonylata adóügyi bizonylattá vált, 2016. április 2-tól, meg kell őrizni ( még ha a nyomtatott pénzmozgási bizonylatokra az van rányomtatva, hogy nem adóügyi bizonylat).

 

 

Készítettünk egy általános bolti pénztárgép és pénzkezelési szabályzatot, aki ilyennel nem rendelkezik vagy a pénztárgép naplója ilyen szabályokat nem tartalmaz, azt a könyvelő iroda weboldaláról ingyenesen letöltheti.

 

Szentes, 2016. július 1.

 

Mérleg Könyvelőiroda

Tájékoztató az online pénztárgép forgalmazását, szervizelését érintő változásokról

A NAV honlapján megjelentette tájékoztató füzetét az online pénztárgépek használatában bekövetkezett változásokkal kapcsolatban.

A 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet 2016. április 2-ai hatállyal módosította a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet). Az online pénztárgépek forgalmazását, szervizelését érintő főbb változások a következők.

1. Pénztárgép forgalmazásának engedélyezése (MKEH eljárása)

A) Általános szabályok (NGM rendelet 4. § (2) bekezdés, 5. § (4) bekezdés, 7. § (1)-(2) bekezdés)

A pénztárgép forgalmazásának engedélyezését érintő eljárásokban az ügyintézési határidő 15 munkanap (a korábbi 15 nap helyett), amely egy alkalommal meghosszabbítható.

A pénztárgép forgalmazása csak abban az esetben engedélyezhető, ha a pénztárgéppel rögzített és tárolt bizonylatok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek.

Forgalmazási engedély akkor adható ki, ha a forgalmazó rendelkezik a pénztárgépbe épített AEE gyártójának igazolásával arról, hogy

• az AEE gyártója rendelkezik az AEE szervizeléséhez szükséges kijelölt székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

• az AEE gyártója munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztat legalább egy fő műszerész, technikus vagy mérnök munkatársat, aki az AEE javítására jogosult.

Fenti adatokat a forgalmazási engedélybe az engedélyező hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) bejegyzi.

B) Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése (NGM rendelet 8. § (2), (4) bekezdés)

A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárást kezdeményező kérelemnek – az eddigieken túl – tartalmaznia kell:

• az AEE gyártó nevét, székhelyét, adószámát,

• a forgalmazó, az AEE gyártó és az AEE magyarországi szervizelését ellátó székhely, telephely vagy fióktelep (a továbbiakban: kijelölt szerviz) közös nyilatkozatát a hatósági kiolvasás végzésére jogosult szerviz kijelöléséről és a hatósági kiolvasás helyszínéről.

Továbbá a kérelemhez mellékelni kell:

• 1 db AEE-t és AEE gyártói nyilatkozatot arról, hogy a berendezés megfelel a rendeletben előírt feltételeknek,

• az AEE gyártó igazolását a kijelölt szerviz adatairól.

C) Típusvizsgálat (NGM rendelet 13. § (4) bekezdés)

A típusvizsgálat lefolytatásához a forgalmazó köteles minden olyan feltételt (tehát nem csak a szerviz- és programozó kulcsot) az engedélyező hatóság számára biztosítani, amely a vizsgált pénztárgép rendelet szerinti működésének ellenőrzéséhez szükséges.

D) Forgalmazási engedély (NGM rendelet 19. § (2) bekezdés, 20. § (1)-(7) bekezdés, 22. § (1)-(5) bekezdés)

A forgalmazást engedélyező határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon – illetve a korábban előírtakon – túl a következőket tartalmazza:

• az AEE gyártó neve, székhelye, adószáma,

• amennyiben a forgalmazható pénztárgép speciális pénztárgép, az erre való utalást és a jellemző kategória vagy kategóriák megnevezését,

• az AEE gyártója által a forgalmazó részére kiadott igazolásban szereplő, az AEE szervizelését végző székhely, telephely vagy fióktelep adatait.

A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra és a forgalmazási engedéllyel érintett AEE gyártóra vonatkozik. Az engedély kizárólag az engedélyező hatóság engedélyével egyszerűsített eljárásban jogosíthat az eredeti kérelmezőtől eltérő forgalmazót. Az egyszerűsített engedélyezési eljárás az új forgalmazó kérelmére indul, ahhoz a forgalmazási engedély szerinti forgalmazó és az AEE gyártó írásbeli hozzájárulása szükséges.

A forgalmazási engedély jogutódlását az engedélyező hatóság engedélyezi. A forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén – a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 6 hónapon belül – a jogutód kezdeményezheti a forgalmazási engedély jogutódlásának engedélyezését.

Az új forgalmazói kérelem, illetve a jogutódlás engedélyezése esetén az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől a forgalmazási engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek az engedély szerinti új forgalmazót, illetve a jogutódlási engedély szerinti jogutódot illetik meg, illetve terhelik.

A forgalmazó jogutód nélküli megszűnését követő 45 napon belül az új forgalmazó kezdeményezheti a forgalmazási engedély megadását. Az engedély megadásához az AEE gyártó írásbeli hozzájárulása szükséges, amelyet az új forgalmazó a forgalmazási engedély megadására irányuló kérelemhez mellékel.

Az új forgalmazó kérelmének és a forgalmazási engedély jogutódlásának engedélyezése, valamint a forgalmazó jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos eljárás, továbbá az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép bármilyen szoftverváltoztatása esetén a forgalmazási engedély módosítására, illetve hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztésére irányuló eljárások vonatkozásában a forgalmazási engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

• Az új forgalmazó kérelmének és a forgalmazási engedély jogutódlásának engedélyezése, valamint a forgalmazó jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos eljárás során az engedélyező hatóság kizárólag azt vizsgálja, hogy a kérelmező forgalmazó nem áll-e végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt; nem áll-e adószám-felfüggesztés, -törlés, vagy fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt, nincs-e az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adó-, illetve vámtartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, ide nem értve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek (a továbbiakban: teljességvizsgálat).

• Az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép bármilyen szoftverváltoztatása esetén a forgalmazási engedély módosítására, illetve hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztésére irányuló eljárásokban az engedély vonatkozásában − amelynek a módosítását, illetve kiterjesztését kezdeményezték − csak a szoftverváltoztatással, illetve hardverváltoztatással érintett követelményeket vizsgálja az engedélyező hatóság.

Ha az engedélyező hatóság a forgalmazási engedélynek szoftverváltoztatás miatti módosítását engedélyezte, azonban a forgalmazó az engedélyezési eljárás során megszűnik, és az adott pénztárgép vonatkozásában új forgalmazási engedély kiadására, vagy új forgalmazói kérelemre, illetve a forgalmazási engedély jogutódlására, vagy a forgalmazó jogutód nélküli

megszűnésével kapcsolatos eljárás szerinti engedély megadására nem kerül sor, a pénztárgépek szoftvercseréjére vonatkozó kötelezettség a pénztárgépgyártót terheli.

Az engedélyező hatóság legfeljebb 30 napos határidő tűzésével felhívja a forgalmazót a jogellenes állapot megszüntetésére, ha

• az engedélyezettől eltérő pénztárgépet hoz forgalomba,

• a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő pénztárgépet hoz forgalomba,

• nem felel meg a teljességvizsgálatnak.

Fenti határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

Az engedélyező hatóság a pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonja, ha

• az engedélyezettől eltérő pénztárgép forgalomba hozatalához kapcsolódó jogellenes állapot nem szüntethető meg,

• a forgalmazó nem gondoskodik a szoftvercserére vonatkozó kötelezettségének teljesítéséről.

A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető, kivéve, ha a jogellenes állapot befolyásolja az online pénztárgép adózással összefüggő funkcióinak működését, mert ez esetben a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától nem üzemeltethető.

2. Műszerészi igazolvány

A) Tanúsítvány (NGM rendelet 28. § (2), (4) bekezdés, 78/D. §)

A műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemhez – a korábban előírtakon túl – mellékelni kell a pénztárgép forgalmazója és az AEE gyártója által kiállított tanúsítványt, amely igazolja, hogy az adott pénztárgéptípus, verzió és AEE típus, verzió szervizeléséhez a szükséges ismereteket a műszerész elsajátította és jogosult a pénztárgép szervizelésére.

A forgalmazó és az AEE gyártó akkor állítja ki a tanúsítványt, ha meggyőződött arról, hogy a műszerész elsajátította az általa forgalmazott pénztárgéptípus aktuális verziószámának szervizeléséhez szükséges speciális ismereteket. A forgalmazó a műszerészek részére kiadott tanúsítványokról a NAV által biztosított Forgalmazói Felületen jogszabályban meghatározott adattartalommal adatszolgáltatást teljesít.

Figyelem! A 2016. április 2-án érvényes műszerészi igazolványokat – a forgalmazási engedély módosításáig vagy kiterjesztéséig – érvényesnek kell tekinteni minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgéptípusra.

B) Hatósági nyilvántartás (NGM rendelet 30/A. §, 34. § (7) bekezdés, 34/A. §)

Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában a forgalmazó és az AEE gyártó tanúsítványa alapján szerepelteti, hogy az egyes műszerész igazolványok mely pénztárgéptípusok mely verziószámának szervizelésére jogosítanak.

Ha a műszerész már rendelkezik érvényes műszerészi igazolvánnyal és további új pénztárgéptípus vagy új verziószám szervizelésére lesz jogosult, akkor a pénztárgép forgalmazója és az AEE gyártója által kiállított újabb tanúsítványt már nem kell megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak. A pénztárgép forgalmazója és az AEE gyártója az állami adó- és vámhatóságot elektronikus úton értesíti a szervizelési jogosultság kiterjesztéséről.

Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából hivatalból törli a műszerészt, illetve a műszerész által szervizelhető pénztárgéptípust, ha

• az állami adó- és vámhatóság tudomására jut olyan hitelt érdemlő információ, hogy a műszerész az adott típus esetében nem a jogszabályoknak megfelelően látja el a pénztárgép szervizelését,

• a forgalmazó, illetve az AEE gyártó jelzi, hogy a pénztárgép forgalmazó, illetve gyártó által meghatározott javítási protokollt a műszerész nem tartja be, vagy

• megállapítást nyer, hogy a műszerész maga idézte elő a pénztárgép jogszerűtlen működését.

C) Határidők változása (NGM rendelet 33. § (1)-(2) bekezdés, 34. § (4)-(5) bekezdés)

A szerviz 5 napon belül (a korábbi 15 nap helyett) köteles az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXSZ nyomtatvány – bejelenteni a műszerész családi és utónevének változását, valamint a műszerész foglalkoztatásának végét.

A műszerész az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXSZ nyomtatvány – 5 napon belül (a korábbi 15 nap helyett) köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak, ha nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállítására vonatkozó, az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Ha a műszerészi igazolvány a műszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, azt nem az arra jogosult használja fel, megsemmisült, elveszett vagy eltulajdonították, a műszerész ezen eseményt, annak bekövetkezésétől számított 5 napon belül (a korábbi 15 nap helyett) köteles jelenteni – PTGTAXSZ nyomtatványon – az állami adó- és vámhatóságnak.

Ha a műszerészi igazolvány azért vált érvénytelenné, mert a műszerész nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállítására vonatkozó, az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az igazolványon feltüntetett adatok valamelyike megváltozott, érvényességi ideje lejárt, a műszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, azt nem az arra jogosult használja fel, megsemmisült, elveszett vagy eltulajdonították, a műszerészt foglalkoztató szervizt az állami adó- és vámhatóság törölte a szervizek nyilvántartásából, továbbá a megkerült igazolványt a műszerész, a műszerész halála miatt érvénytelenné vált igazolványt pedig a szerviz felszólítás nélkül, 5 napon belül (a korábbi 15 nap helyett) köteles leadni az állami adó- és vámhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán.

D) Műszerészi igazolvány újbóli kiállítása (NGM rendelet 34. § (7) bekezdés)

Érvénytelenné vált műszerészi igazolvány újbóli kiállítására vonatkozóan a műszerészi igazolvány első alkalommal történő kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon feltételt igazoló hatósági bizonyítványt, miszerint a műszerész nem áll a szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem kell mellékelni, amennyiben az érvénytelenség oka az igazolványon feltüntetett adatok valamelyikének megváltozása, és az új műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a változás határidőben történt bejelentését követő 5 napon belül terjesztik elő.

3. Plombanyomó (NGM rendelet 35. § (2) bekezdés)

Ha a műszerész 30 napig nem rendelkezik érvényes műszerészi igazolvánnyal, illetve ez alatt az idő alatt új igazolvány kiállítása iránti kérelmet a szerviz nem nyújtott be, akkor a műszerész a plombanyomót legkésőbb a 30. nap lejártát követő munkanapon köteles leadni az állami adó- és vámhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán.

4. Szervizelési tevékenység (NGM rendelet 38. § (3), (8)-(10), 39. § (1) bekezdés, 40. § (2) bekezdés)

A műszerész a szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy a rendeletben, illetve a pénztárgép típusáról közzétetteknek meg nem felelő beavatkozásról, az AEE bármilyen sérüléséről, illetéktelen felnyitási kísérletének észleléséről, egyéb rendellenességről is köteles jegyzőkönyvet felvenni.

Nem számítógép alapú pénztárgép esetén a műszerész a pénztárgép programot a pénztárgép meghibásodása esetén sem cserélheti, erre kizárólag a forgalmazó jogosult. Ez esetben a pénztárgépnek első műveletként el kell végeznie az AEE szoftver és a pénztárgép program aktualizálását a NAV szerverén keresztül (kivéve azon pénztárgépet, amely vonatkozásában az adóalany egyedi mentesítésben részesült).

A szerviz a műszerésze által végzett szervizelési tevékenységről, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről a rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie, 3 munkanapon belül (a korábbi 5, illetve 3 nap helyett) az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAX nyomtatvány – adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság felé.

A szerviz megszűnését követően a rendeletben előírt iratőrzési kötelezettségnek (5 évig)

• a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

• a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott személy

tesz eleget.

5. Javítás, cserepénztárgép (NGM rendelet 42. § (1)-(4) bekezdés, 42/A. § (2) bekezdés, 42/B. §, 67. § 8a. pont)

Cserepénztárgépnek minősül az a cserepénztárgépként üzembe helyezett pénztárgép, amelyet nyugtaadási kötelezettség teljesítésére kizárólag a meghibásodott pénztárgép üzemeltetője használ, kizárólag a javítás ideje alatt.

Az üzemeltető kérésére a forgalmazó (tehát nem a szerviz) köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére.

Ezen időtartam a megjavított pénztárgép visszaszolgáltatásáig, a javíthatatlannak minősített pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 8. napig, a pénztárgép visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép más forgalmazó általi azonnali megjavításáig vagy e más forgalmazó által biztosítandó cserepénztárgép rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 15. napig tart.

A forgalmazó köteles a cserepénztárgép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követően a forgalmazónak mind a visszaadott cserepénztárgép, mind a javított pénztárgép bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.

Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni. A cserepénztárgépek átszemélyesítését csak a módosító rendeletben meghatározott új engedéllyel és szoftververzióval rendelkező pénztárgépekkel lehet megvalósítani. (Lásd még 6. pont)

Fentiek alapján a cserepénztárgép biztosítása már nem a szerviz, hanem a forgalmazó kötelezettsége, melyből következően a szerviznek a cseregép üzembe helyezése, valamint visszaszolgáltatása tekintetében adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

Az AEE burkolatának megbontásával járó javítást kizárólag az AEE gyártója végezhet, a forgalmazási engedélyben megjelölt telephelyen.

Az AEE fentiek céljából történő kiszerelését a műszerész kizárólag a pénztárgép forgalmazójának és az AEE gyártó kijelölt szervize képviselőjének jelenlétében végezheti el.

Az AEE kiszereléséről, a javítás megkezdéséről, annak várható időtartamáról és helyszínéről (a továbbiakban együtt: javítási esemény) a forgalmazó és az AEE gyártó kijelölt szervize – a javítási esemény időpontját megelőző 5. munkanapig – elektronikus úton értesíti a NAV-ot. A NAV 3 munkanapon belül jelzi, ha a javítási esemény elvégezhető. A NAV képviselője a javítási eseményen jelen lehet.

A javítási esemény valamennyi műveletéről – képfelvétel rögzítése mellett – jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv és a képfelvétel egy példányát a NAV részére a javítás befejezését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni.

6. Átszemélyesítés (NGM rendelet 42. § (4) bekezdés, 44. § (3)-(7) bekezdés, 47. § (1a) bekezdés, 51/B. §, 67. § (6a) bekezdés, 78/F. §)

Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.

A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal.

Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében, amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.

Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni.

Figyelem! Az átszemélyesítésre az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépek lesznek képesek. Addig a pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépek kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik. Cseregép 2016. december 31-ét követően már csak online üzemmódban működhet. A meglévő cseregépek – szoftverfrissítést követően – átszemélyesíthetők és az átszemélyesítéshez használt üzembe helyezési kód igénylésekor megjelölteknek megfelelően akár cseregépként, akár normál gépként használhatók.

7. Éves felülvizsgálat (NGM rendelet 48. § (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés)

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll.

A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását (a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint). E tényről a forgalmazó az AEE gyártó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. A

forgalmazói szoftver-felülvizsgálatot kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.

A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.

8. Pénztárgép blokkolása (NGM rendelet 50/B. §)

A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától nem üzemeltethető, ha a jogellenes állapot befolyásolja az online pénztárgép adózással összefüggő funkcióinak működését.

Ezen ok miatt – a pénztárgép forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptól – a NAV blokkolja a pénztárgépet.

9. Pénztárgépnapló (NGM rendelet 54. § (3)-(4) bekezdés)

A pénztárgépnaplóba bejegyzést – a rendeletben meghatározott esetekben – az üzemeltetőn és a műszerészen kívül már a forgalmazó is tehet.

A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek (az üzemeltető részéről jelen lévő személynek) az aláírásával ismerteti el a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás megtagadásának okát is.

10. Pénztárgép selejtezése (NGM rendelet 55. § (1)-(3) bekezdés)

Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül. Egyéb esetekben a pénztárgép selejtezhető.

A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, illetve azt nem lehet átszemélyesíteni.

11. Tesztelési célú pénztárgép (NGM rendelet 61/A. §)

A forgalmazói tesztelés céljából üzembe állított pénztárgépe tekintetében az AP számot a forgalmazó kérésére az állami adó- és vámhatóság adja. Az AP szám meghatározásakor első karakterként „Y” és „Z” betű használható. Az így rendszerbe állított pénztárgép kizárólag tesztelési célra használható.

A pénztárgép forgalmazója ezen pénztárgép rendszerbe állításáról, üzemeltetési helyéről és üzemeltetésének megszüntetéséről – az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül – elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

12. Fontosabb fogalmak (NGM rendelet 67. § 5a., 13b., 15a., 15b., 16a., 18., 18b. pont)

AEE gyártó: az a szervezet, amely a pénztárgépbe épített AEE adóügyi információkat (naplóállományokat) tároló és azokat a NAV szerverének továbbító részegységet gyártja; a nem Magyarországon gyártott AEE-k esetén a gyártó magyarországi, jogi személyiséggel rendelkező képviselete minősül AEE gyártónak; képviselettel nem rendelkező gyártó

közjegyző által hitelesített meghatalmazással a pénztárgép forgalmazóját jelölheti ki képviseletre;

NAV szerver: az online pénztárgépekkel kommunikáló, a NAV által üzemeltetett informatikai rendszer;

pénztárgép: azon hardverelemek és szoftverek összessége, amelyek az ezen rendeletben megkövetelt vagy engedélyezett funkcionalitást biztosítják;

pénztárgép program: a pénztárgépben működő azon szoftverelemek összessége, melyek az AEE kiszolgálását, a pénztárgép működtetésének biztosítását, valamint a bizonylatok összeállítását ellátja, továbbá a külső számítógépes kapcsolat esetén az azzal való kommunikációban részt vesz;

számítógép alapú pénztárgép: olyan pénztárgép, amely egy blokknyomtató, az abba épített AEE, illetve egy számítógép és az arra telepített pénztárgép alkalmazás elválaszthatatlan egységeként teljesíti a pénztárgépekre vonatkozó, rendeletben foglalt követelményeket;

szervizelési tevékenység: a pénztárgép üzembe helyezése, javítása, éves felülvizsgálata, programozása, az adóügyi ellenőrző egység cseréje, továbbá minden olyan művelet elvégzése, amely szabályosan plombált pénztárgépnél, a plomba megbontását igényli, ide nem értve az AEE megbontásával járó javítást.

13. Átmeneti rendelkezések (NGM rendelet 78/A. §)

A rendelet módosított 3., 4. és 5. melléklete szerinti rendelkezéseknek való megfelelést a pénztárgép forgalmazója az AEE szoftver frissítésével köteles az általa forgalmazott pénztárgépek tekintetében biztosítani.

A megfelelés biztosítása érdekében a pénztárgép forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet és a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet 2016. április 2-től számított 180 napon belül kell az engedélyező hatóság részére a szükséges dokumentációval, valamint a típusvizsgálható pénztárgéppel együtt benyújtani, egyidejűleg pedig igazolni, hogy a forgalmazási engedélybe az engedélyező hatóság az AEE gyártói igazolás adatait bejegyezte.

A kérelem benyújtásának legkorábban 2016. április 2-től számított 91. napon van helye. Ha a pénztárgép forgalmazására irányuló engedélykérelmet vagy forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelmet a 2016. április 2-től számított 91. napot megelőzően nyújtják be, az engedélyező hatóság a rendelet 2016. április 2-át megelőzően hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával folytatja le az engedélyezési eljárást. Az így kiadott engedély azonban nem mentesíti a forgalmazót a fenti előírásoknak való megfelelés alól.

Ha a forgalmazó fenti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy további 15 napon belül a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója kérelemmel fordulhat az engedélyező hatósághoz a forgalmazási engedély módosítása iránt.

Ha sem a forgalmazó, sem a forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép AEE gyártója nem kezdeményezi jelen eljárásokat, vagy ha az engedélyező hatóság a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, az engedélyező hatóság a módosított előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép a forgalmazási engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig üzemeltethető. A visszavont forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően az engedélyező hatóság haladéktalanul közleményt ad ki a visszavont forgalmazási engedély számáról, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusáról és annak üzemeltetési véghatáridejéről. Az MKEH és az állami adó- és vámhatóság

honlapján közzéteszi a visszavont forgalmazási engedély számát, a visszavont forgalmazási engedéllyel érintett pénztárgép típusát és annak üzemeltetési véghatáridejét.

A nyomtatványok új változata a NAV honlapján elérhető.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

 

Letölthető PDF file: Tájékoztató az online pénztárgép forgalmazását, szervizelését érintő változásokról

Megváltozott nyitvatartás

Irodánk nyitvatartása 2015. október 26-tól megváltozott:

hétfőtől csütörtökig: 7:30-16:00,
pénteken: 7:30-12:00 óra között várjuk kedves ügyfeleinket.